| hírek | klán | fotógaléria | WAR | szerverek | linkek | Szajol | Fórum |
A település kedvező földrajzi fekvése folytán ősidők óta lakott hely. A régészeti ásatások során többek között neolitkori, rézkori, bronzkori, római leletek kerültek elő. Szajol-Felsőföldön a köröskultúra időszakából cölöpszerkezetes paticsfalú házat tártak fel. A település nevét 1261-ben zoyli formában említi először IV. Béla oklevele. A település neve feltehetően török eredetű, az oszmán török Soylu "nemes előkelő" szóból származhat. 1339-től a Szajoli, a Simonfi a Kompolti, az Országh-családok birtokolták, majd a település az egri vármegye tulajdonába került, onnan a koronára szállt. Szajol 1872-ben lett nagyközség, s az akkor megalakult Jász-Nagykun-Szolnok Megye települése lett. Az elöljáróságot egy bíró egy törvénybíró, egy rendőr, négy tanácsos és két jegyző alkotta.
A település közigazgatási területéből belterület 386 ha, külterület 3.282 ha, lakosság 4100 fő körül ingadozik, a lakásállománya 1467, az épületek színvonala és infrastrukturális ellátásuk jó. A lakások 98 %-ában vezetékes ivóvíz van, az elektromos ellátás 100%-os. A háztartások 84% gázzal, 64% telefonnal ellátott. ADSL kapcsolat elérhető. Kábeltévés szolgáltatás is elérhető
A belterületi utak több mint 80% szilárd burkolatú, a szennyvízcsatorna hálózat létrehozása 2001-ben megtörtént, a hálózatra rákötötték a lakások 82 %-át. Szajol tulajdonképpen a Tiszántúl rendező pályaudvara (volt) ez a tény már a múlt század közepétől nagy lendületet adott a falu fejlődésének.
A település lakóinak többségében (mellék foglalkozásként a vasútnál dolgozók kiegészítő jövedelmüket is ebben az ágazatban szerezték) megélhetését sokáig a mezőgazdaság jelentette. Ma is még sokan a gazdálkodásra építik családjuk boldogulását. Az 1992-es átalakulás kárpótlás után a szövetkezet egyéni földtulajdonosok szövetségévé alakult, bérelt területeken gazdálkodik, termékfelvásárlással és kereskedelemmel foglalkozik. Többen földhöz jutva magánvállalkozóként dolgoznak a néhány ha -tól a száz hektáros gazdák is . A Gabona és Ipari Növények RT. (GITR) gép-alkatrész, tároló bázistelepe is itt található. Jelentős az állattartás, a Szajoli Holt Tiszán halászattalis foglalkoznak, partján működik az ivadék neveléssel foglalkozó üzem.
Jelentősebb ipari létesítmények a vasúti csomópontnak is köszönhetően 1950-es, 1960-as években jöttek létre, a göngyölegellátó vállalat jelenleg is fafeldolgozással foglalkozik, az ÁFOR bázistelepe, amely jelenleg a MOL RT. Délalföldi Bázistelepe, TIGÁZ Propán-bután Gáztöltő üzeme, ma Prímagáz néven üzemel. Szajolban van az 1961-ben átadott Áruraktározási és Terménygazdálkodási Igazgatóság 1000 vagon befogadására alkalmas telepe, ma itt az ÁTI Közraktározási Rt. működik. Jelentős a Fa-centrum KFT, mely faárúk ostályozását, kérgezését, fűrészárúk készítését végzi. Az utóbbi években jelentősen megnövekedett az egyéni és társas vállalkozások száma, a jelenlegi ismeretek szerint meghaladják a 170-et melyből jelentős a KFT és a betéti társaságok száma is. A vállalkozók zömében szolgáltatással kereskedelemmel és vendéglátással foglalkoznak, de a termelésben is jelentős szerepet játszanak. Magánvállalkozásban épült és működik a településen a Godó Panzió és Convoy-City étterem is, melyek rendezvényszervezéssel is foglalkoznak.
A település oktatási rendszere jó feltételeket nyújt a gyermekeknek és a fiataloknak a helyben tanulás lehetőségéhez. A legkisebbeket 2 óvoda várja 150 férőhellyel és képzett óvodapedagógusok biztosítják az előrehaladás és az iskolára való felkészülés feltételeit. Az általános iskola Kölcsey Ferenc nevét viseli és 16 osztályteremmel, felkészült pedagógusokkal biztosítják a színvonalas oktatást, tagozatos feltételeit is. A település Művelődési Házát 1960-ban építették át az intézmény 400 fő befogadására alkalmas. Több klubfoglalkozásnak és rendezvénynek biztosít helyiséget és lehetőséget. A községi könyvtár az olvasókat, a lakókat 22.000 kötettel várja. A községben több egylet, kör, és civilszervezet működik, melyek munkájának összehangolását az érdeklődési körének megfelelő lehetőségeket a Társadalmi Együttműködési Bizottság szervezi és biztosítja. Működik Horgász Egyesület, Vadásztársaság, énekkar és tánccsoport, a nyugdíjasokat külön klub tömöríti. A településen 1948-ban a Sportegyesület keretében számos szakosztály működött. 1964-től a labdarugásé a főszerep. 1998-ban önálló Labdarugó Klubbá alakult. A sportolási igényeket a község központjában kialakított sportcentrum elégíti ki, melyben korszerű labdarugó pályák, sportcsarnok, szabadidő park szolgálja a testnevelés ügyét.
A nagyközségben minden évben augusztus, 15-20 között rendezik a Szent István napokat. 2000. évben ennek keretében avatták fel a Rózsák terén államalapító királyunk egész alakos szobrát, melyet Győrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész készített.
Az önkormányzat Szajoli Krónika néven kéthavonta 500 pl-ban megjelenő újságot adott ki, melyben a legfontosabb helyi eseményekről és az önkormányzat tevékenységéről tájékozódhat a lakosság. Szajol 199l-től testvér-települési kapcsolatot létesített az ausztriai Neumark am Wellersee településsel. Ezen együttműködés keretében csereüdültetésre, közös kulturális és sport programokra kerül sor. Az egészségügyi ellátást és betegségmegelőzést jelenleg két háziorvos, egy fogorvos, két védőnő öt beteggondozó, egy gyógyszertár biztosítja a lakosság számára.
A honfoglalás ezeregyszázadik évfordulójára kopjafát állítottak a községháza kertjében.
A település földrajzi szempontból a Szolnoki-ártér kistájhoz tartozik. Növényfaunájára, a bokorfüzesek, láperdők, ligeterdők jellemzőek. Állatvilágában a kis- és nagyvadak egyaránt élnek. A település északi és észak-keleti részén elterülő Élő-Tisza és Holt ága a nyári melegben ligeterdeivel üdítő pihenésre, horgászatra és hangulatos sétára hívogat. Az erdők igazi természeti értékek, benne néhány ritka növényfajjal. A Holt-Tisza partján helyezkedik el a Godó-Panzió mely kellemes kikapcsolódást és étkeket biztosít a falusi turizmust élvezni igyekvőknek. További fejlődéséhez az Élő és Holt-Tisza biztosította lehetőségek még jobb kihasználása kínálkozik. forrás: http://www.torokkisterseg.hu/ |
Szajol a Tisza bal partján Szolnok és Törökszentmiklós között helyezkedik el a 4-es számú főútvonal kettészeli a Budapest-Szolnok-Záhony vasútvonal mentén. A nagyközség igen fontos vasúti csomópont itt ágazik el - a Szajol-Szentes-Makó és a Békéscsaba-Arad-vasútvonal. A település közlekedési viszonyai úgy vasúton mint közúton kiválóak. A 2000. évben a 4-es számú főút gyorsforgalmi úttá alakítása során az útkereszteződésben jelzőlámpa épült, a gyalogosok és kerékpárosok közlekedését, biztonságát fedett aluljáró biztosítja.
A településen az alapellátásokat - oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közművelődés - az önkormányzat intézményeivel biztosítja a lakosságnak.
A tér érdekessége, hogy a templom és az új szobor mellett 1999-ben épült a korszerű és impozáns községháza.
A település lakossága döntő többségében katolikus 1640-ben már önálló plébániája volt. A templomot 1833-ban építették újra közadakozásból, s 1995-ben újították fel. Szintén közadakozásból emeltek szobrot Nepomuki Szent Jánosnak is. A település Református temploma 2002-ben épült meg. A református hívők 2002. augusztus 18-án ünneplik új templomuk felszentelését.